A szüret a különböző történelmi korokban mindig többet jelentett egyszerű munkánál. Ünnepnek számított és számít, hiszen egy egész évi munka eredményével néz szembe a szőlőművelő. A szüret a XVI. és XVII. században igazi sátorosünnep volt, melyre még a hadviselő vitézek is hazasiettek. Városaink statumai szerint szüret idején még a törvénykezés is szünetelt!
Az 1700-as évektől az 1900-as évek közepéig mindig október végén zajlott a szüret Tokaj-hegyalján. Október 28-a, Simon-Júda - a szőlők védőszentjének napja - jelentette a szüret kezdetét. Ezelőtt szüret hivatalosan nem kezdődhetett. Annyira szigorúan betartották ezt a fordulónapot, hogy egyes községekben harangzúgás és mozsárágyúk dörgése jelezte a szüret kezdetét.
A szüret menete egyszerű volt: Kisebb birtokosoknál kalákában szedték le a szőlőt, rokonok, ismerősök segítettek, akiket a gazda látott el ebéddel. Elmaradhatatlan volt a pogácsa, pálinka, lacipecsenye, gulyás és a bor. A nők szedtek, a férfiak puttonyoztak. Minden puttonyos kezében ott volt a frissen vágott pálca, melyre minden puttony szőlő után egy-egy rovást faragtak. A szedők mögött, kezében kis pálcával a pallér csapkodta a szedett tőkék leveleit, ügyelve arra, hogy sor ki ne maradjon, szedetlen ne legyen egyetlen tőke sem, továbbá irányította a szedők sorát is.
A puttonyból a szőlőt a terhesbe öntötték, amely mellett álltak a gyerekek, és három-négy ágú karóval, az úgynevezett csömöszölővel zúzták a szőlőt. A szüret végeztével felcsendült a végzésnóta, a szekereken hazavitték a terhest és az embereket.
Ezután megkezdődött a szőlő feldolgozása: Darálás, áztatás, taposás, préselés, fordítás… A régi hagyományokból maradt fenn az a kedves szokás, hogy ha a gazda jó, kedves, és szeretik, tisztelik, akkor a puttonyos legények vagy a szüretet vezető pellér négyágú szőlőkoronát készített, melyet felpántlikázva tiszteletük jeléül átadtak a gazdának, aki áldomást ivott ezután szüretelő munkásaival.
A gazdagok szürete mind külsőségeiben, mind tartalmában eltért az egyszerű birtokosok szüreteitől. Itt a gazdák nem szüreteltek. Megbíztak egy szüretgazdát, rendszerint a vincellérüket, hogy a szüretet levezényeljék.
A szüret végeztével rendezték meg a hetedhét országra szóló szüreti bált, amely alkalom volt rokoni látogatásra, ismerkedésre, eljegyzésre és egyszerű szórakozásra.
2009. 10. 07-én szüreti mulatság volt az óvodánkban.
Jó kis mulatság volt, kicsinek és nagynak…..
Szorgos kis méhecskék préselik a szőlőt
Nyomom, nyomom a szőlőt…..
Jó kis móka….( igaz minden ragad…)
Szüreti dalok is elhangzottak, kicsiknek és nagyoknak….
Takács Gyula: Szüreti vers